A HTML és a multimédia
A HTML formátumú szövegfájlban szerepelhetnek multimédia jellegű fájlokra történő utalások is, azonban az eredmény enyhén szólva kétséges! Íme néhány:
A <BGSOUND SRC="hangfájl.wav" LOOP="szám"> utasítás a letöltés közben lejátszandó hangeffektust határozza meg, mely a LOOP-ban megadott alkalommal ismétlődik.
A <SOUND SRC="hangfájl.wav"> utasítás hatására a böngésző megjelenít egy hivatkozást a lejátszandó hangeffektusra, amelyet aktiválva az adott hangfájlt lejátssza.
Mozgóképet tartalmazó fájl is elhelyezhető a HTML dokumentumban az <IMG DYNSRC="fájlnév.avi" LOOP="szám"> utasítással, amely az <IMG SRC=...> utasítással is kombinálható. (Ebben az esetben a mozgó képsorok lejátszása után a megadott kép jelenik meg a dokumentumban, ill. akkor is, ha a böngésző nem tudja a mozgóképet lejátszani.) Az opciók megegyeznek a hang- és képfájloknál alkalmazhatókkal.
A HTML-ben külön nem támogatott típusú fájlok beágyazhatók a dokumentumba az <EMBED SRC="fájlnév.kit" WIDTH="vszám" HEIGHT="fszám"> utasítással. Az így beágyazott objektumok saját megjelenítőprogramot igényelnek, amelyet a böngésző feladata meghívni.
Ez a böngészőprogram például az említetteket így jeleníti meg:
<BGSOUND SRC="h01.wav" LOOP="3">
<P>
<SOUND SRC="h01.wav">
<P>
<IMG SRC="k08.gif" DYNSRC="f01.avi" LOOP="2">
<P>
<EMBED SRC="k13.pcx" WIDTH="100" HEIGHT="100">A JavaScript használata a HTML dokumentumban
Egy HTML formátumú szövegfájl tartalmazhat JavaScript "programnyelven" megírt kódsorokat is <SCRIPT LANGUAGE="JavaScript"> és a </SCRIPT> utasításokkal közrezárva. A JavaScript, mint programnyelv bemutatására nem kerül most sor. Ezért csak röviden:
A JavaScript változókat és függvényeket a dokumentum fejlécében szokás definiálni. (Vagyis a <HEAD> és a </HEAD> utasításokkal közrezárt részében a dokumentumnak. Az így definiált függvényeket lehet meghívni, a változókra lehet hivatkozni a szöveg HTML elemeiben.
Figyelem! Nem tévesztendő össze a JavaScript a JAVA programozási nyelvvel. A JAVA nyelven önálló programokat lehet írni, melyeket az <APPLET CODE="osztály"> utasítással lehet meghívni.
Az alábbi JavaScript programocska egy új böngészőablakot hoz létre WINDOWS alatt:
<HTML>
<HEAD>
<TITLE>HTML leírás - 17. lap</TITLE>
<SCRIPT LANGUAGE="JavaScript">
function Ablak()
{
msg=open("","DisplayWindow","toolbar=no,directories=no,menubar=no," +
"resizable=no,width=300,height=200")
msg.document.write("<BODY BGCOLOR=#009999>");
msg.document.write("<CENTER><H2>Új böngészőablak</H2>");
msg.document.write("<FORM>");
msg.document.write("<INPUT TYPE='button' VALUE=' BEZÁR ÉS VISSZA '+
onclick='window.close()'>");
msg.document.write("</FORM></CENTER>");
msg.document.write("</BODY>");
}
</SCRIPT>
</HEAD>
<BODY>
<CENTER>
<H1>JavaScript példa</H1>
<FORM>
<INPUT TYPE="button" VALUE=' ÚJ ABLAK MEGNYITÁSA ' onclick="Ablak()">
</FORM>
</CENTER>
</BODY>
</HTML>A HTML speciális karakterei
Ha egy HTML formátumú szövegfájlban nem csak az angol ABC alfanumerikus jeleit akarjuk használni, hanem ékezetes betűket vagy speciális jeleket is, akkor a HTML speciális jeleit kell használni.
Lehetséges az ESCAPE szekvencia alapján történő jelölése és ISO-kód szerinti megadása is ezen speciális jeleknek.
| Az ABC betűi és kódjaik | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Elnevezés | Jel | ESC | ISO | Elnevezés | Jel | ESC | ISO | |
| Nagy A betű | A | A | A | Kis a betű | a | a | a | |
| Nagy Á betű | Á | Á | Á | Kis á betű | á | á | á | |
| Nagy B betű | B | B | B | Kis b betű | b | b | b | |
| Nagy C betű | C | C | C | Kis c betű | c | c | c | |
| Nagy D betű | D | D | D | Kis d betű | d | d | d | |
| Nagy E betű | E | E | E | Kis e betű | e | e | e | |
| Nagy É betű | É | É | É | Kis é betű | é | é | é | |
| Nagy F betű | F | F | F | Kis f betű | f | f | f | |
| Nagy G betű | G | G | G | Kis g betű | g | g | g | |
| Nagy H betű | H | H | H | Kis h betű | h | h | h | |
| Nagy I betű | I | I | I | Kis i betű | i | i | i | |
| Nagy Í betű | Í | Í | Í | Kis í betű | í | í | í | |
| Nagy J betű | J | J | J | Kis j betű | j | j | j | |
| Nagy K betű | K | K | K | Kis k betű | k | k | k | |
| Nagy L betű | L | L | L | Kis l betű | l | l | l | |
| Nagy M betű | M | M | M | Kis m betű | m | m | m | |
| Nagy N betű | N | N | N | Kis n betű | n | n | n | |
| Nagy O betű | O | O | O | Kis o betű | o | o | o | |
| Nagy Ó betű | Ó | Ó | Ó | Kis ó betű | ó | ó | ó | |
| Nagy Ö betű | Ö | Ö | Ö | Kis ö betű | ö | ö | ö | |
| Nagy Ő betű | Õ | Õ | Ô | Kis ő betű | õ | õ | ô | |
| Nagy P betű | P | P | P | Kis p betű | p | p | p | |
| Nagy Q betű | Q | Q | Q | Kis q betű | q | q | q | |
| Nagy R betű | R | R | R | Kis r betű | r | r | r | |
| Nagy S betű | S | S | S | Kis s betű | s | s | s | |
| Nagy T betű | T | T | T | Kis t betű | t | t | t | |
| Nagy U betű | U | U | U | Kis u betű | u | u | u | |
| Nagy Ú betű | Ú | Ú | Ú | Kis ú betű | ú | ú | ú | |
| Nagy Ü betű | Ü | Ü | Ü | Kis ü betű | ü | ü | ü | |
| Nagy Ű betű | Û | Û | Û | Kis ű betű | û | û | û | |
| Nagy V betű | V | V | V | Kis v betű | v | v | v | |
| Nagy W betű | W | W | W | Kis w betű | w | w | w | |
| Nagy X betű | X | X | X | Kis x betű | x | x | x | |
| Nagy Y betű | Y | Y | Y | Kis y betű | y | y | y | |
| Nagy Z betű | Z | Z | Z | Kis z betű | z | z | z | |
| Néhány speciális jel és kódjaik | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Elnevezés | Jel | ESC | ISO | Elnevezés | Jel | ESC | ISO | |
| Tabulátor | 	 | Soremelés | | |||||
| Szóköz |   | Felkiáltójel | ! | ! | ! | |||
| Idézőjel | " | " | " | Számjel | # | # | # | |
| Dollárjel | $ | $ | $ | Százalékjel | % | % | % | |
| Angol és jel | & | & | & | Aposztróf | ' | ' | & | |
| Bal zárójel | ( | ( | ( | Jobb zárójel | ) | ) | ) | |
| Aszteriszk | * | * | * | Pluszjel | + | + | + | |
| Vessző | , | , | , | Kötőjel | - | - | - | |
| Pont | . | . | . | Perjel | / | / | / | |
| Nullás | 0 | 0 | 0 | Egyes | 1 | 1 | 1 | |
| Kettes | 2 | 2 | 2 | Hármas | 3 | 3 | 3 | |
| Négyes | 4 | 4 | 4 | Ötös | 5 | 5 | 5 | |
| Hatos | 6 | 6 | 6 | Hetes | 7 | 7 | 7 | |
| Nyolcas | 8 | 8 | 8 | Kilences | 9 | 9 | 9 | |
| Kettőspont | : | : | : | Pontosvessző | ; | ; | ; | |
| Kisebb jel | < | < | < | Egyenlőségjel | = | = | = | |
| Nagyobb jel | > | > | > | Kérdőjel | ? | ? | ? | |
| Kukac | @ | @ | @ | Bal zárójel | [ | [ | [ | |
| Visszaper jel | \ | \ | \ | Jobb zárójel | ] | ] | ] | |
| Hatványjel | ^ | ^ | ^ | Aláhúzás | _ | _ | _ | |
| Vissza aposztrof | ` | ` | ` | Bal kapocs | { | { | { | |
| Függőleges | | | | | | | Jobb kapocs | } | } | } | |
| Tilde jel | ~ | ~ | ~ | Alsó aposztrof | ‚ | ‚ | ||
| Alsó idézőjel | „ | „ | Kereszt | † | † | |||
| Kettős kereszt | ‡ | ‡ | Ezrelék | ‰ | ‰ | |||
| Felső vessző | ‘ | ‘ | Felső vessző | ’ | ’ | |||
| Kettős vessző | “ | “ | Kettős vessző | ” | ” | |||
| Szorzás jel | • | • | Mínusz előjel | – | – | |||
| Kivonás jel | — | — | Trade Mark | ™ | ™ | |||
| Cent jele | ¢ | ¢ | ¢ | Font jele | £ | £ | £ | |
| Csővezeték jel | ¦ | ¦ | ¦ | Paragrafus jel | § | § | § | |
| Umlaut | ¨ | ¨ | ¨ | Copyright | © | © | © | |
| Bal tört idézet | « | « | « | Lágy kötőjel | | ­ | ­ | |
| Registered TM | ® | ® | ® | Fok jele | ° | ° | ° | |
| Plusz-mínusz | ± | ± | ± | Ékezet | ´ | ´ | ´ | |
| Mikro | µ | µ | µ | Bekezdés vége | ¶ | ¶ | ¶ | |
| Középen pont | · | · | · | Jobb tört idézet | » | » | » | |
| Szorzás kereszt | × | × | Scharfes s | ß | ß | ß | ||
| Osztás jel | ÷ | ÷ | ||||||
Jel ESCAPE ISO-kód Jel ESCAPE ISO-kód
Á Á Á á á á
É É É é é é
Í Í Í í í í
Ó Ó Ó ó ó ó
Õ Õ Ô õ õ ô
Ö Ö Ö ö ö ö
Ú Ú Ú ú ú ú
Û Û Û û û û
Ü Ü Ü ü ü üA HTML dokumentum egyéb elemei
A máshová nem sorolható elemek egy csokrát lehet ezen az oldalon megtalálni:
Egy HTML formátumú szövegfájl a tartalmazhat megjegyzéseket.
A megjegyzés egyik típusa a megjelenítendő megjegyzés, a <NOTE> és a </NOTE> utasításokkal közrezárva.
A HTML dokumentumban elhelyezhetők olyan megjegyzések is, melyek sehol sem jelennek meg a dokumentum WEB-böngészővel történő megjelenítésekor. Viszont a fájl átszerkesztéskor segítségéül lehetnek a módosítást végzőnek. A megjegyzéseket a <!-- és a --> utasítások között kell elhelyezni.
Egy HTML formátumú szövegfájl a tartalmazhat lábjegyzeteket. Az <FN ID="azonosító"> és a </FN> utasítások között szerepel a lábjegyzet szövege. Az így definiált lábjegyzetszövegre hivatkozik a szövegnek az <A HREF="#azonosító"> és az </A> utasításokkal jelölt része.
Amennyiben a megjelenítendő szöveg formátuma pontosan olyan kell, hogy legyen, mint ahogy a HTML fájlban szerepel, akkor azt az előreformázott szöveget jelző utasítások közé kell zárni. Ezen utasítások a <PRE> és a </PRE>. A közéjük zárt szöveg pontosan annyi szóközzel, pontosan annyi sorban és olyan állapotban fog a dokumentumban megjelenni, mint ahogy azt a HTML fájl tartalmazza. E dokumentumsorozat példái is ily módon kerültek rögzítésre ...
A <PRE WIDTH="szám">, </PRE> utasításpár használatával egy tördeletlen szöveg az adott szélességben betördelhető.
A szövegrészeket tagolás vagy esztétikai ok miatt vízszintes vonallal el lehet választani egymástól. Legegyszerűbb esetben a <HR> utasítás egy vízszintes elválasztó vonalat helyez el az adott ponton, a rendelkezésre álló szélességben. Ezt a durva megjelenítést lehet azért finomítani a <HR ALIGN="hely" WIDTH="hszám" SIZE="vszám" NOSHADE> alakú utasítással.
Az ALIGN az igazítás helyét adja meg (left, right, middle). A WIDTH a vonalhosszt definiálja, a SIZE pedig a vonal szélességét. Mindkettőt meg lehet adni képpontban, ill. a hosszt az ablak-szélesség százalékában. A NOSHADE pedig térhatást (árnyékoltságot) tiltja le.
A <NOTE> utasításhoz hasonlóan nincs különösebb hatása az <ADDRESS>, </ADDRESS> és a <CREDIT>, a </CREDIT> utasításpároknak sem.
Az előbbi postai címet jelöl, az utóbbi pedig egy idézet forrását.
Az alábbi példadokumentum tartalmazza a fenti elemek néhány érdekes variációját:
<!-- Ez itt egy értelmezést segítő megjegyzés. -->
<NOTE>Ez itt egy jegyzet</NOTE>
Ehhez a sorhoz <A HREF="#az">lábjegyzet</A> tartozik.
<HR WIDTH=50 SIZE=50>
<PRE>
Ez a sor sok közt tartalmaz.
Ez pedig egy új sor, pedig nem előzte meg sem <P>, sem <BR>
</PRE>
<HR ALIGN="left" WIDTH=50%>
<P>
<HR NOSHADE>
<P>
<FN ID="az">Íme a fenti jelzéshez tartozó lábjegyzet</FN>Kérdőívek a HTML dokumentumban
A HTML formátumú dokumentumban kérdőíveket is közzétehetünk, melyek feldolgozásához külön programot kell írni. (Nem HTML-alapút! Általában a kiszolgáló /cgi-bin/ könyvtárában található programról van szó.)
A <FORM METHOD="mód" ACTION="elérési_út/fájlnév.kit"> és a </FORM> utasítások zárják közre a kitöltendő kérdőívet/űrlapot.
Az opciókat ajánlott mindig megadni, már csak azért is, mert az ACTION határozza meg a feldolgozást végző programot, a METHOD pedig a kitöltött űrlap továbbítási módját a feldolgozó programnak. Lehetséges értékei: GET - az URL-ben, POST - adatcsomagban. Az alapértelmezés a GET, ami bizonyos veszélyeket rejt magában, mivel túl hosszúra nyúlhat az URL. A POST a biztonságosabb mód.
Az <INPUT NAME="név" TYPE="típus" ALIGN="hely"> utasítással határozható meg egy kitöltendő űrlapmező.
A NAME természetesen a mezőnév, amely alapján a feldolgozóprogram azonosítja a bevitt adatot. A TYPE pedig az adattípus, melyet vár a beviteli mező. Lehetséges típusok: TEXT - szöveg, PASSWORD - jelszó (nem jelenik meg bevitelkor!), HIDDEN - rejtett (ez sem jelenik meg), CHECKBOX - kapcsoló (több is kiválasztható egyszerre), RADIO - kapcsoló (egyszerre csak egyet lehet kiválasztani), RANGE - numerikus adat, FILE - csatolandó fájl, SUBMIT - adattovábbító gomb, RESET - inicializáló gomb, BUTTON - egyéb nyomógomb. Az <INPUT > utasításban további opciók is szerepelhetnek, a fő opciók értékeitől függően:
- A VALUE kiegészítő opcióval megadott értéket veszi fel alapértelmezésként a szöveges vagy numerikus beviteli mező.
- TEXT típusú mező esetén egy további opció, a SIZE="méret" opció határozza meg a beviteli ablak szélességét, a MAXLENGTH="érték" pedig a bevihető maximális szöveghosszt.
- A CHECKBOX és a RADIO típusú mezők további paramétere lehet a CHECKED opció, mely bekapcsolja a kapcsolót - alapértelmezésként.
- RANGE típusú mező esetén megadható az a tartomány, melybe a bevitt értéknek bele kell esnie, a MAX="maximum" és a MIN="minimum" további opciókkal.
- A FILE típusú mezőben megadott fájl az ACCEPT kiegészítő opcióval megadott MIME módon csatolódik az elküldendő kérdőívhez. (Megjegyzés: Egy Browse nyomógombbal támogatott fájlkereső-ablakból lehet a fájlt kiválasztani.)
- A SUBMIT és a RESET gombokhoz tartozó kiegészítő opció a VALUE="felirat", amely a gombok feliratát jelöli ki. Egyébként a SUBMIT gomb lenyomásának hatására küldi el az űrlapadatokat a kérdőív a feldolgozó programnak, a RESET gomb lenyomása pedig az alapértékekkel tölti fel a beviteli mezőket.
Hosszabb szöveg bevitelére alkalmas a <TEXTAREA NAME="név" ROWS="magaság" COLS="szélesség" VALUE="szöveg">, </TEXTAREA> utasításpár, amely egy beviteli ablakot nyit a COLS-ban megadott szélességben és a ROWS-ban megadott sorban. A VALUE az alapértelmezésként megjelenítendő szöveget adja meg.
Egy kérdésre adandó válasz egyszerű - menüből történő - kiválasztását teszi lehetővé a kérdőíven a <SELECT NAME="név" SIZE="sor">, </SELECT> utasításokkal létrehozott kiválasztásos menü, melynek menüpontjait az <OPTION> utasítással adhatjuk meg.
A SIZE opció azt határozza meg, hogy hány sorban jelenjenek meg a választható menüpontok. Megadásával szkrollozható menüt kapunk. Elhagyása esetén, ún. legördülő menüből lehet választani. A MULTIPLE opció esetén több menüpont is kijelölhető egyszerre. Az <OPTION SELECTED> formájú utasítás adja meg az alapértelmezett választást!
Az alábbi példa egy sokelemű kérdőívet mutat be:
<CENTER>
<H1>Adatfelvételi lap:</H1>
<FORM METHOD="post" ACTION="program.bin">
<INPUT TYPE="reset" VALUE="Alapértelmezés">
<P>
Vezetékneve:
<INPUT NAME="vezeteknev" TYPE="text" VALUE="Kovács" SIZE="25" MAXLENGTH="30">
Keresztneve:
<INPUT NAME="keresztnev" TYPE="text" MAXLENGTH="50">
Férfi: <INPUT NAME="neme" TYPE="radio" CHECKED>
Nő: <INPUT NAME="neme" TYPE="radio">
Kora: <INPUT NAME="kor" TYPE="range" SIZE="2" MIN="10" MAX="60">
<P>
Érdeklődési köre:
Windows: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox" CHECKED>
Win95: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox">
LINUX: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox">
OS/2: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox">
<P>
<TEXTAREA NAME="egyeb" COLS="40" ROWS="4">Közlendők:</TEXTAREA>
<P>
Foglalkozása:
<SELECT NAME="foglalkozas">
<OPTION>diák
<OPTION>tanár
<OPTION SELECTED>nyugdíjas
<OPTION>egyik sem
</SELECT>
<P>
Csatolandó fájl(ok):
<BR>
<INPUT NAME="fajl" TYPE="file">
<P>
<INPUT TYPE="submit" VALUE="Elküldés">
</CENTER>
</FORM>A HTML dokumentumablak felosztása
Egyetlen böngészőablakban több HTML dokumentum is megjeleníthető a <FRAMESET> és a </FRAMESET> utasításpár, valamint a szorosan kapcsolódó <FRAME> utasítás együttes használatával.
A <FRAMESET ROWS="oszlophatárok"> kezdőutasítással osztható fel a képernyő függőlegesen, a <FRAMESET COLS="sorhatárok"> utasítással pedig vízszintesen. Ahol az oszlop- és sorhatárok megadhatók képernyőpontban ill. százalékosan - vesszővel elválasztva -, a maradék képernyőterületre pedig a * dzsókerkarakter használatával lehet hivatkozni. Mivel vagy csak vízszintesen, vagy csak függőlegesen osztható fel a képernyő, ezért ha mindkét irányban osztott böngészőablak létrehozásához a <FRAMESET> elemeket egymásba kell ágyazni! Tehát például egy függőleges felosztáson belül kell vízszintesen elválasztott részekre tagolni egy oszlopot.
A fenti módon definiált területekre a <FRAME SRC="objektum"> utasítás tölti be a megadott objektumot, mely objektum lehet egy teljes HTML fájl, annak egy maghatározott része, ill. egy kép. Az így kitöltendő keretek viselkedését szabályozza az utasítás <FRAME NAME="név" SRC="objektum" SCROLLING="érték" MARGINWIDTH="szám" MARGINHEIGHT="szám"> alakú megadása.
Az adott keretnek nevet ad a NAME opció, a szkrollozást letilthatja SCROLLING="no" kiegészítés (ezenkívül a yes és az auto értékeket veheti fel a SCROLLING opció), a MARGINWIDTH és a MARGINHEIGHT pedig a kereten belüli margók szélességét szabályozza.
Például a fejlécben megadott <BASE TARGET="név"> utasítás a NAME="név" opcióval elnevezett keretbe irányítja a hivatkozásokat. Egyébként az <A HREF=...> utasítás is ismeri a TARGET="név" opciót. (A TARGET="_top" opcióval az egész böngészőablakot elfoglalja a hivatkozott dokumentum, tehát feloldja az ablak keretekre osztását!) Ha ezek egyike sem szerepel, akkor a hivatkozás a hivatkozó objektum keretében jelenik meg, felülírva azt!
A <FRAMESET>, <FRAMESET> utasításpárral határolt területnek meg kell előznie a <BODY> utasítással kijelölt dokumentumtörzset! Sőt a egy <NOFRAMES> utasítással kell jelezni a dokumentum azon részének kezdetét, amelyet akkor kell a böngészőnek megjelenítenie csak, ha nem ismeri a keretutasításokat. És csak ez a <NOFRAMES>-mel kezdődő rész tartalmazhatja a <BODY> és a </BODY> utasításpárt.
Az alábbi példa a kerethasználat több lehetőségét is bemutatja:
<FRAMESET ROWS=185,*>
<FRAMESET COLS=185,*>
<FRAME SRC=k08.gif SCROLLING=NO NAME="cimer">
<FRAME SRC=02.htm NAME="felepites">
</FRAMESET>
<FRAMESET COLS=25%,*>
<FRAME SRC=index.htm NAME="tart">
<FRAME SRC=13.htm NAME="keret" MARGINHEIGHT=10 MARGINWIDTH=10>
</FRAMESET>
</FRAMESET>
<NOFRAMES>
<CENTER>
<BODY BGCOLOR="#FFFF00">
<FONT COLOR="#FF3333">
<H1>Sajnos ez a böngésző nem támogatja a keretek használatát!</H1>
</FONT>
</BODY>A HTML formátum táblázatai
A HTML formátumnak ez az utasításcsoportja képes a legváltozatosabb szöveg-, és képmegjelenítési formák előállítására. A <TABLE> és a </TABLE> utasítások közé zárt részt tekintjük egy táblázatnak.
A táblázatnak a címét a <CAPTION> és a </CAPTION> utasítások között kell megadni. (Figyelem! Az így megadott cím nem a táblázatban, hanem előtte fog megjelenni!) A cím <CAPTION ALIGN="hely"> formájú megadással igazítható.
A táblázat minden sora a <TR> utasítással kezdődik és a következő <TR>-ig, ill. a táblázat végéig tart. Egy sor tartalmazhat oszlopfejléceket és adatokat. Az oszlopfejléceket a <TH> utasítás vezeti be és választja el egymástól. A táblázat adatcellái pedig a <TR>-rel megkezdett sorban egy <TD> utasítással kezdődnek és minden cella a következő <TD>-ig - ill. a következő sor elejét jelző elemig - tart, ahol értelemszerűen új cella kezdődik. Az oszlopfejléceknek és az adatcelláknak csak a kezdőutasítása használatos - habár van lezáró utasításuk is (</TH>, </TD>) -, mert a záróutasításuk elhagyható!
A táblázat nyitóutasítása tartalmazhat a teljes táblázatra vonatkozó beállításokat: <TABLE BORDER="szám" ALIGN="hely" COLSPEC="oszlopjellemzők" UNITS="egység" NOWRAP CELLPADDING="pszám" CELLSPACING="kszám" BGCOLOR="színkód">
Ahol a BORDER opció a rácsozat szélességét határozza meg. (0 esetén nincs rácsozat.) Az ALIGN a teljes tábla elhelyezkedését határozza meg ( left, right, center lehet). A COLSPEC egy oszlop igazítását és szélességét adja meg. Egy oszlopra vonatkozóan egy betű és szám egybeírva (pl.: L12 C24 R10), melytől a következő oszlop értékeit egy köz választja el. Az UNITS a számokhoz tartozó mértékegységet jelöli ki (en, relative - oszlopszélességhez -, pixel). A NOWRAP opció a cellák szövegének tördelését tiltja le. Végül a BGCOLOR a táblázat háttérszínét határozza meg.
A táblázat oszlopfejlécei nem csak a legfelső oszlopban szerepelhetnek, hanem a táblázatban bárhol (pl. sorok címeként is).
Mind az oszlopfejlécekben, mind az adatcellákban használhatók a következő formázásra való opciók:
- COLSPAN="szám":
- Egyesít több egymással szomszédos cellát - vízszintesen.
- ROWSPAN="szám":
- Egyesít több egymással alatti cellát - függőlegesen.
- ALIGN="hely":
- Igazítja a cellák tartalmát - vízszintesen. Lehetséges értékei: left, center, right, justify, decimal
- VALIGN="hely":
- Igazítja a cellák tartalmát - függőlegesen. Lehetséges értékei: top, middle, bottom, baseline
Az alábbi példatáblázat tartalmaz példákat igazításra, cellaegyesítésre, üres cellára, kép elhelyezésére, stb.:
<TABLE BORDER=5 ALIGN="center">
<CAPTION>A táblázat címe </CAPTION>
<TR>
<TH COLSPAN=2>Az 1.-2. oszlop közös fejléce
<TH COLSPAN=3>A 3.-4.-5. oszlop közös fejléce
<TH ROWSPAN=2>A 6. (2 soros) oszlop fejléce
<TR>
<TH>Az 1. oszlop másodrendű fejléce
<TH COLSPAN=2>A 2.-3. oszlop másodrendű fejléce
<TH COLSPAN=2>A 4.-5. oszlop másodrendű fejléce
<TR>
<TH>Az első adatsor címe
<TD>Az első adatcella
<TD>Adat (indexe: C3)
<TD>Adat (indexe: D3)
<TD>Adat (indexe: E3)
<TD>Adat (indexe: F3)
<TR>
<TH>A 2. adatsor címe
<TD>Adat (indexe: B4)
<TD>Adat (indexe: C4)
<TD>Adat (indexe: D4)
<TD>Adat (indexe: E4)
<TD>Adat (indexe: F4)
<TR>
<TH>Függőleges igazítások
<TD ALIGN="center" VALIGN="bottom">Le
<TD ALIGN="center" VALIGN="top">Fel
<TD ALIGN="center" VALIGN="middle">Középre
<TD>
<TD>Adat (indexe: F5)
<BR>Ettől a cellától balra egy üres cella,
alatta pedig két üres cella összevonva
<TR>
<TH>Vízszintes igazítások:
<TD>Alapértelmezés
<TD ALIGN="left">Balra
<TD ALIGN="center">Középre
<TD ALIGN="right">Jobbra
<TD ROWSPAN=2>
<TR>
<TD ALIGN="center" COLSPAN=5>
<IMG SRC="k12.gif" ALT="Kép a cellában">
</TABLE>